Minden elemi feladathoz találhatunk végrehajtókat a megoldás variánsaiként. Az egyes megoldások egyedi elemzése és az elfogadhatatlan megoldások elutasítása után marad egy halmaz, amelyet alkalmazni lehet. Ha az első függvénynél N1, a másodiknál N2 az utolsónál Nk az elfogadható megoldások száma, a lehetséges megoldási változatok száma összesen: N=N1xN2x…Nk.
Azonban nem minden valtozót szoktak mindegyikkel kombinálni. Ez nem lenne racionális és gyakran megvalósíthatatlan. Egy feladat megoldása több változathoz használható, és előfordulhat, hogy néhányhoz nem. A részfunkciók végrehajtására szolgáló szerelvények vagy egyéb egységek kialakítása után közelítjük meg az általános funkció végrehajtását szolgáló struktúra kialakítását. Az eljárás ugyanaz, mint a részfunkciók végrehajtóinak kialakításánál. A részfunkciók végrehajtóinak halmazai alapján kialakul az általános funkció végrehajtására szolgáló variáns megoldások halmaza. A kialakított megoldások csoportjából ki kell választani az optimálisat, azaz meg kell határozni, hogy a megoldások közül melyik felel meg a legjobban a támasztott követelményeknek, kritériumoknak és korlátoknak.
A döntéshozatal legmegbízhatóbb módszere a megoldási változat értékelése, amelyet a VDI-2225 javasol. E módszer szerint az értékelési szempontokat két csoportra osztják: műszaki és gazdasági. A kritériumok meghatározásának alapja a projektfeladat meghatározása során összeállított követelménylista, amely a fejlesztés és a használat időszakára vonatkozik. A műszaki kritériumok a következő csoportokba sorolhatók:
- a teljesítmény és a hasznosságra való alkalmasság értékelése;
- a munkahelyi biztonság és megbízhatóság;
- környezetbarát és ergonómikus kialakítás;
- a rendszer karbantartása;
- a rendszer karbantartási költségeinek szintje stb.
A gazdasági kritériumok elsősorban a használat és a termelés költségeire vonatkoznak. Gazdaságossági szempontból a szabványos és egységesített alkatrészek a legmegfelelőbbek. Ezen alkatrészek és szerelvények nagyobb alkalmazása hozzájárul a teljes gyártási költség csökkentéséhez, miközben biztosítja a kívánt termékminőséget. Ehhez kapcsolódik a projekt megvalósításának gyorsasága. A műszaki szempontok szerinti értékelés az egyes megoldások 0-tól 4 pontig történő értékelésével történik. A legjobb megoldásért a legmagasabb osztályzat 4, a kritériumoknak nem megfelelő megoldásért 0 adható. Minden megoldást az egyes elfogadott kritériumok szerint kell értékelni, és az áttekinthetőség és a könnyebb adatfeldolgozás érdekében táblázatba foglalni kell. Ha minden kritérium azonos jelentőséggel bír a szerkezet működése szempontjából, akkor a megoldás hasznossága:
Pi – az adott megoldás pontszámai az n kritériumok mindegyike szerint, Pmax – a legmagasabb pontszám. Az x>0,8 érték azt jelenti, hogy az elvi megoldás nagyon jó, 0,7 felett azt, hogy jó, és 0,6 alatti nem kielégítő.
Ha az egyes kritériumok nem azonos jelentőséggel bírnak a struktúra működése szempontjából, akkor be kell vezetni a kritériumok prioritását amit a kj együttható vesz figyelembe (j=1,2…n). Azoknál a kritériumoknál, amelyek szignifikanciája nem változtatja meg a kj=1 együtthatót, a megnövelt jelentőségű kritériumok esetében kj>1 és a csökkentett jelentőségű kritériumok esetében kj<1.
A műszaki jellemzők szerinti hasznosság általános értékelése a következő:
A közgazdasági szempontok szerinti értékelés a teljes termelési költség (N) vonatkozásában történik. Az egyes változatok összehasonlításához meg kell határozni a gyártási költségeket, a legkedvezőbb változatot, amely a VDI ajánlása szerint 0,7 Hdop (Hdop-megengedett gyártási költségek a piaci helyzetre való tekintettel). Az i-edik változat megoldásának gazdasági hasznossága így fejezhető ki:
A termelési költségek (n) anyagköltségekből, szerszámokból, gépekből, energiából, közvetlen munkaerőből, általános munkaerőköltségből stb. állnak. Mivel az előállítási költséget nehéz pontosan kiszámítani, általában empirikus adatokat használnak, vagy a gazdasági értékelést a műszakival megegyező módon végzik. Kritériumok lehetnek: alkatrészek száma és összetettsége, szabványos alkatrészek és szerelvények száma, összeszerelés bonyolultsága stb.
Az optimális megoldás értékelése műszaki és gazdasági mutatók alapján történik. Az ábra grafikusan ábrázolja a kritériumokat. Minden koncepcionális megoldáshoz (X1,Y1) … (Xn, Yn) koordinátájú pontok kerülnek megadásra. Az a megoldás, amelynél a pont közelebb van a 45°-os szöget bezáró egyeneshez, egységesebb műszaki és gazdasági jótállású. Jobb az a megoldás, amelynek koordinátái a koordinátarendszer origójától távolabb esnek.
A hasznosság egyik fontos mutatója a számtani átlag W=(X + Y)/2.
cserviktamas.wordpress.com 