Alkatrész rajz és összeállítási rajz

Az alkatrészrajzok tartalma és rajz olvasása 

Az alkatrészek gyártásakor a szakmunkás számára a legfontosabb tudnivalókat az alkatrészrajz tartalmazza. Az alkatrészrajz a tervezői munka eredménye, tehát minden olyan adatot tartalmaz ami az alkatrészt előállításához szükséges. Az alkatrészrajzokat úgy kell összeállítani hogy abból az alkatrész minden egyes részlete és tulajdonsága látható legyen.

Alkatrészrajz

Összeállítási rajz

Az összeállítási rajz a több elemből felépített egységek kapcsolatát és működésbeli szerepét bemutató rajzfajta. Az összeállítási rajzok készítése és olvasása nagy gyakorlatot, alap és elméleti tudást és felkészültséget igényel. Az összeállítási rajzon adjuk meg a szerelés és az ellenőrzés számára szükséges helyzeti adatokat (alkatrészek, szerelt egységek egymáshoz viszonyított elhelyezkedését). A hegesztett, forrasztott kötések adatait, az illeszkedési előírásokat, a szerelés után megmunkálandó felületrészek követelményeit. Az összeállítási rajzon a mozgó alkatrészek szélső vagy közbülső helyzetei közül a egyiket teljes egészében, míg a többi helyzetet jelképesen, vékony két pont vonallal ábrázoljuk.

Az összeállítási rajzon az alkatrészeket és a szerelt egységeket tételszámozzuk. A tételszámot vékony vonalú mutatóvonalon helyezzük el az alkatrész legjellemzőbb vetületén. A tétel számokat a könnyebb olvashatóság érdekében vízszintes sorban vagy függőleges oszlopban helyezzük el. Mivel az összeállítási rajz az egyes alkatrészek elkészítéséhez szükséges adatokat nem tartalmazza ezért ezeket külön műhelyrajzokon rajzoljuk le. Nem kell alkatrész rajzot készíteni a szabványos termékekről. Ezeket elég a darabjegyzékben megadni. Nem kell az oldható kötések alkatrészeit külön megrajzolni ha elég egyszerűek és méreteik az összeállítási rajz darabjegyzékében megadhatók. Ha két alkatrészt valamilyen okból együtt kell megmunkálni, akkor azt a rajzon szöveges utasítással kell megadni. Egyszerűbb, kevés részből álló gyártmányoknál, főleg az egyedi gyártásban, eljárhatunk úgy is hogy az egyes alkatrészek elkészítéséhez szükséges adatokat is az összeállítási rajzon adjuk meg. Az ilyen rajzot méretezett összeállítási rajznak nevezzük.

Összeállítási rajz

 

Vázlatkészítés

Gyakran előfordul a gyakorlatban hogy egy géphez, szerkezeti egységhez nincs tartalék pótalkatrész. Üzemszerű kopás, vagy törés esetén ezeket az alkatrészeket újragyártással pótolják. A gyártás műszaki rajzról történik. A szabványos műszaki rajz elkészítése előtt az alkatrészről felvételi vázlatot készítenek. Tehát a gép alkatrész felvételezése lényegében egy szabadkézi vázlat készítése az alkatrészről. A szabadkézi vázlatnak közel mérethelyesnek kell lennie, készítése mérést és szabványos ábrázolást követel meg. A vázlat készítéséhez célszerű négyzethálós papírt használni mert a vízszintes és függőleges irányú adottsága mellett könnyebb a helyes arányok betartása.

 

A vázlat készítés menete

A vázlatkészítés egyik alapvető eleme az alkatrész feladatának meghatározása, különösképpen a csatlakozó alkatrészeknél. Az elkészítendő alkatrész csatlakozásai jelentős információkat adhatnak az alkatrészt várható igénybevételeiről, amely meghatározhatja méreteit, mechanikai és technológiai tulajdonságait. A vázlatkészítés másik fontos eleme az alkatrész geometriai formája. A vázlatkészítés a műszaki gyakorlatban általában két módszerrel történik. A befoglaló formából kiindulva csonkolással vagy részekből felépítve rajzolhatjuk meg.

A vázlat készítés folyamata a következő lépésekből áll:

• Tanulmányozzuk az alkatrész alakját és fő méreteit. Ismerkedjünk meg az alkatrész feladatával valamint határozzuk meg az anyagát és az elkészítésének módját.
• Határozzuk meg a szükséges számú vetületet.
• Határozzuk meg az előnézetét.
• Gondoljuk át az ábrázolás módját vajon elegendő csak nézetben ábrázolni vagy szükség lesz metszetre is.
• Rajzoljuk meg a szimmetriatengelyeket, ha szükséges.
• Vékony vonallal halványan rajzoljuk meg a tárgy fő méreteit ügyeljünk arra hogy hagyjunk helyet a méretezéshez is.
• Rajzoljuk meg vastag vonallal a tárgy külső méreteit.
• Rajzoljuk meg a tárgy belső részleteit.
• Az elkészült vázlaton rajzoljuk meg a mérethálót.
• Az alkatrész elkészítésének módja és funkciója alapján határozzuk meg a felület érdességet és tűréseket.
• A vázlat rajz alapján rajzoljuk még a szerkesztett rajzot, ami magába foglalja a feliratmező kitöltését is.

Vázlatkészítés befoglaló formából kiindulva

Az elkészítendő alkatrész tanulmányozása után meghatározzuk hogy az alkatrész milyen mértani testből alakítható ki. Az alábbi alkatrész kockából alakítható ki. A rajzolást az alkatrész legjellegzetesebb képével az előnézettel kezdjük. Majd meghatározzuk a szükséges nézetek esetleg metszetek számát és elhelyezkedését.

Vázlatkészítés befoglaló testből (a számok a vonalak rajzolási sorrendjét jelölik)

Vázlatkészítés részekből felépítve

Bizonyos alkatrészek alakjából következik hogy célszerűbb részekből felépíteni mint az előzőekben tárgyalt befoglaló formából lebontani.

Vázlatkészítés részekből felépítve

 

Az ábrázolás egyéb szabályai

Résznézet

A vetületben egy-egy nézeti képet töréssel határolt részábrázolással vagy töréssel megszakított teljes ábrázolással is rajzolhatunk. Ilyenkor a tárgy nézeti képének csupán egy részét ábrázoljuk. Ezt az ábrázolási módot részt nézetnek nevezzük. Ha résznézet a tárgy feléig tart akkor azt a szimmetria vonallal határoljuk el. Viszont ha résznézet a tárgy felénél nagyobb akkor a vetület határoló vonalát vékony törésvonalakkal rajzoljuk. A tárgy teljes nézetét töréssel megszakítva is ábrázolhatjuk.

Résznézet

Kitörés

Kiemelt részlet

A kisméretű tárgy részletek megfelelő ábrázolása és méretmegadása érdekében célszerű egy-egy vetületrész különálló, nagyított ábrázolása. A vetületrész különálló, kinagyított ábrázolási módját kiemelt részletnek nevezzük. A kiemelt részlet a tárgy alakját, méretét vagy a gyártáshoz szükséges adatait a főábrához viszonyítva nagyobb méretarányban közli. Alkalmazása akkor indokolt ha a tárgy részletei az adott méretarányban nem ábrázolhatóak.

Kiemelt részlet

A kiemelésre szánt részletet a rajzon vékony folytonos vonalú körrel határoljuk és ehhez mutató vonalat csatlakoztatunk. A mutató vonalra a részlet azonosításához szükséges betűt írjuk. A kiemelt részletek azonosításakor a betűk, számok írásnagyságát a feliratoknál egy fokozattal nagyobbra kell választani. A kinagyított, kiemelt részleten fel kell tüntetni az azonosító jelzést és a részlet méretarányát. A kiemelt, kinagyított részlet olyan elemeket is tartalmazhat, amelyeket a kiemelésre szánt vetülete nem is látni. Kiemelt részleteken szoktuk megadni azokat a méreteket, amelyek feltüntetése a főábrán nem lehetséges. Kiemelt részlet készíthető nézetről és metszetről egyaránt.  Kiemelésre szánt vetület és a részlet ábrázolási módja különbözhet is egymástól: a vetület nézet a kiemelés metszet, de lehet a vetület metszet a kiemelt részlet viszont nézet.

 

Egyszerűsített ábrázolás

Ha a felületek metszése miatt a felületek csatlakozása határozott akkor a metszés által keletkezett vonalakat, kontúrokat vastag folytonos vonallal rajzoljuk meg. Ha azonban a felületek csatlakozása a gömbölyítés miatt simuló, vagyis nem éles, akkor azokat a vonalakat amelyek a gömbölyítő felületek találkozásának helyén elképzelnünk vékony folytonos vonallal rajzolunk meg.

Szögletes élek

Kerekített élek

A felületeket áthatásainak megszerkesztése általában munkaigényes. A felületeket áthatása és lekerekítése, ha alakhelyes rajzolásukra nincs szükség, egyszerűsítve is ábrázolható. Görbe láthatási vonalak helyett körívek és egyenesek is rajzolhatók. Az áthatás látható vonalát a kontúrral azonos vastagságú vonallal rajzoljuk meg.

 

Rugók ábrázolása

A rugók terhelés hatására nagymértékű deformációt képesek elviselni, ennélfogva alkalmazási területük nagyon széles. Alkalmazzák lengések, rezgések csökkentésére, mozgásváltozások kiegyenlítésére, szelepek vezérlésére stb. Amilyen széles az alkalmazási területük, olyan széles a megjelenési formájuk is (csavarrugók, laprugók, tányérrugók, spirálrugók stb.). A rugók nagyon jó minőségű acélból készülnek.

Csavarrugók nézetben történő ábrázolásánál mindig egyszerűsítéseket alkalmazunk. A csavarrugót oldalról szemlélve a meneteket szinuszvonalnak látjuk, ám egyszerűsítésként egyenesnek rajzoljuk meg, valamint a rugóhuzal középvonalait sem rajzoljuk meg. A rugó menetemelkedését mérethelyesen kell ábrázolni, az egyik oldalon rajzolt szelvényhez képest a másik oldalon egy fél szelvénnyel eltoltan kell ábrázolni. Metszetben a rugószelvényt csak akkor kell sraffozni, ha a rugószelvény a rajzon 2,5 mm-nél nagyobb átmérőjű, ennél kisebb méretek esetén a szelvény befeketíthető. Ha a rugó szelvénymérete a rajzon 1 mm-nél kisebb, akkor a rugót elég csak vonalasan (egy vonallal) ábrázolni. Négynél kevesebb működő menetű csavarrugó minden menetét ki kell rajzolni, ennél hosszabb rugó esetén csak az első és utolsó 1-2 menetet kell kirajzolni, közte pedig a szelvényközéppontokat pontvonallal kell összekötni. Vékony laprugónál az egyes rugólapokat nézetben is csak vonalasan ábrázoljuk, azaz az egyes lapokat csak egy rugó jelképezi.

Rugók műhelyrajza

A rugó műhelyrajzán meg kell adni a rugó fő méreteit, a rugó alakját megadó méreteket a rugóvégek kialakításával együtt, a rugóhuzal keresztmetszetét, valamint a rugó műszaki jellemzőit tűrésekkel együtt. A rugók műhelyrajzán ábrázolni szokták a rugó terhelésének és alakváltozásának összetartozó értékét, tehát a rugókarakterisztika görbéjét. A rugó kiválasztásakor ez alapján lehet eldönteni, hogy az adott rugó megfelel e a követelményeknek. Ennek egyértelmű eldöntéséhez fel kell tüntetni a terheletlen, a beépített és a maximális terhelés melletti állapotban lévő hosszát.
Külön táblázatban kell megadni a rugó egyéb jellemzőit:

• Működő menetek száma,
• Összes menetszám,
• Keménység,
• Huzal kiterített hossza,
• Gyártási, vizsgálati követelmények, stb.

Rugó műhelyrajza a rugókarakterisztikával

Rugó ábrázolása összeállítási rajzon

Nézetben rajzolt összeállítási rajzon a rugót is nézetben, metszetben rajzolt összeállítási rajzon a rugót is metszetben kell ábrázolni. Vékony huzalszelvényű rugó esetén alkalmazható a vonalas ábrázolási mód.